Rend a lelke mindennek

Nem régen kezdtem hajózni. Ez egy új szerelem nálam. Egy céges csapatépítés alkalmával vittek el bennünket vitorlásozni és annyira megtetszett, hogy azóta egyre inkább leköti a gondolataimat, amikor nem dolgozom.

Amikor az ember belefog valami újba, nem is gondolja, hogy mennyi teljesen új dologgal fog találkozni, amire eredetileg nem is gondolt. Idén nyáron letettem a vitorlás jogosítványt és be is szereztem egy gyönyörű kis vitorlást magamnak, amely a Gabriella nevet kapta. Igazi királynő, úgy imádom, mint még semmit! Bérlek egy hangárt a Hölgynek Balatonon egy kikötőben, de az a helyzet, hogy akadt egy kis problémám. Sajnos tagadhatatlan, hogy nagyon rendetlen vagyok. Ez a probléma már a szüleimmel is rengeteg konfliktus okozója volt azóta pedig a barátnőim vetik sorra a szememre. Egyetem alatt kolis voltam és 3 szobatárs hagyott el azzal, hogy ezt már nem bírja tovább. Azt hiszem, ez mindent elmond a gond mélységéről. Szóval így alakult, hogy a most nyár elején birtokba vett hangárt sikerült nyár végére totális káosszá varázsolnom. Posztapokaliptikus látványt nyújtott. Szinte megijedt az, aki belépett oda, mert tényleg minden összevissza volt és elsőre talán az juthatott eszébe szegény gyanútlan oda tévedőnek, hogy betörő járt a helyen.

A családom és a barátaim amióta az eszemet tudom próbálnak valahogy a helyes útra terelni, ezt kimutatva ezen a karácsonyon különleges ajándékkal leptek meg. Raklapos polc sorokat rendeltek nekem a hangárba. Először nem igazán értettem. Egy kártyát kaptam, amin volt egy fénykép egy raktárról, polcokról. Kicsit megzavarodtam, elsőre nem tűnt valami klassz ajándéknak, viszont aztán szépen megmagyarázták a dolgot és tényleg agyon örültem neki. Nem is számítottam rá és magamtól sosem fordítottam erre ennyi energiát, de teljesen igazuk van és megéri ezzel foglalkozni. Két ünnep között kivettem szabadságot. Amúgy is így terveztem, de így legalább a Netflix & chill helyett akadt valami hasznosabb munkám is: rendbe szedtem a hangárt. Töviről hegyire, oda-vissza mindent összeszedtem, kipucoltam, megtisztítottam, rendbe raktam. Rájöttem, hogy eddig az volt az egyetlen gond, hogy semminek nincs helye, ezért mindent egyszerűen a fal mellé a földre hánytam. Most a raklapos polcon mindennek kialakítottam egy saját helyet. Még feliratoztam is a polcokon, hogy mindig, minden körülmények között ugyanoda kerüljenek vissza az eszközök, ahol a helyük van. A raklapos polcokban az a jó, hogy könnyen alakíthatóak és nagyon nagy a teherbírásuk. Mindennek úgy lett helye, hogy más egyszerűen nem is kerülhet oda, mert csak az fél el ott úgy, ahogy a polc kialakítása mutatja. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire örülni fogok ennek, de sokkal jobban érzem magam most, hogy rend lett. Az én kis drága vitorlásom megérdemli, hogy rendet tartsak körülötte.

Most ezennel meg is fogadom, hogy megtartom ezt a rendet. Mindent a helyére rakok vissza, nem dobálom szét a cuccaimat. A polcokkal most már nagy hely van, kényelmesen elférek. Eddig járkálni s alig lehetett a hangárban, akkora volt a kupleráj. Ezt nem hagyom mostantól.

Igaz, hogy a raklapos polcok felszerelése és összerakása sok időbe telt, de nem annyiba, mint rendszerezni az összes cuccot és megtalálni neki a tökéletes helyet. december 26-án este mentem le Balatonra és csak szilveszter délután jöttem vissza Pestre, amikor végeztem mindennel. Eközben nem igazán pihentem. Igaz, nem vagyok jó ebben, de most alapos voltam és minden részletre odafigyeltem. Plusz, azért összerakni egy polcrendszert nem egyemberes munka. Nagy erő és türelem kell hozzá. Ezen kívül jó térlátás, ami belőlem némileg hiányzik és hát ez okozott egy-két bakit, de végül büszkén mondhatom, hogy sikeresen megcsináltam egyedül is.

Időnként szeretek egy kis időt csak magamban lenni. Napokig is, ha úgy alakul. Ez a polc összerakás például olyan jól lekötött. Igazi jó agytorna, fizikai munka és egy kis minőségi idő magammal. Tudom, hogy ezt nagyon sokan nem értik meg elsőre, de számomra egy bútor összerakása egy kis kihívás, amit ha a zsongástól és a többi embertől távol megugrok, az feltölt mind szellemileg mind fizikailag. Akik nálam extroveltáltabbak, azoknak ezt napokig magyarázhatnám, semmire sem jutnék vele. Azt hiszem a vitorlásozást is ezért kedvelem ennyire. Ott is magam lehetek egy időre.